Kovács Péter elmondta: arra számít, hogy az RMDSZ-nek sikerül megőriznie a 2008-as választásokon megszerzett 22 képviselői és 9 szenátori mandátumot. Ezek közül azonban csak 26 választókerületben tekinthető elvben biztosnak a mandátumszerzés. Kiszámíthatatlan, hogy mely kerületekből sikerül további öt mandátumot megszerezni.
A főtitkár tudomása szerint az RMDSZ jelenlegi képviselői és szenátorai közül csak Kötő József nem pályázik újabb mandátumra. A 2008-ban megválasztottak közül azonban négyen időközben más megbízatást kaptak, egy magyar képviselő pedig elhalálozott, így valószínűsíthető, hogy az RMDSZ frakciói részben megújulnak.
Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy a képviselői, szenátori helyekre hétfőig lehetett pályázni, a szövetség területi szervezetei pedig október 5-ig rangsorolják a jelölteket. A rangsorolás tulajdonképpen azt dönti el, hogy a jelöltek közül ki indulhat azokban a választókerületekben, ahonnan az etnikai arányok alapján nagyobb a valószínűsége annak, hogy magyar képviselő jut a parlamentbe.
Míg a zömében magyarlakta megyékben általában túljelentkezés tapasztalható, szórványmegyékben előfordul, hogy az aspiránsok száma kisebb a választókörzetek számánál. Kovács Péter ezt azzal magyarázta, hogy nehezen találni olyan embert, aki vállalja a 99 százalékban esélytelen megméretkezést. Azt is hozzátette azonban, hogy az RMDSZ a szórványban is, és az Erdélyen kívüli választókerületekben is olyan jelölteket keres, akik potenciálisan helyt tudnak állni a parlamentben.
Kovács emlékeztetett arra, hogy a választási törvény értelmében csak azoknak a jelölteknek a mandátuma számít biztosnak, akik a szavazatok több mint ötven százalékát szerezik meg az egyfordulós megméretésen. A törvény az arányosság elvét olyan kerületek mandátumainak a kiosztásával biztosítja, amelyekben egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Ha valaki nem ér el körzetében legkevesebb ötven százalék plusz egy szavazatot, utána már jön a lutri. Az adott körzetben a visszaosztási rendszer miatt a harmadik, negyedik helyről is be lehet kerülni a parlamentbe" - magyarázta.
A választási törvény az öt százalékos bejutási küszöb mellett az alternatív küszöb fogalmát is rögzíti. Eszerint az a párt is bekerülhet a parlamentbe, amely nem éri el az öt százalékot, de jelöltjei hat képviselői, illetve három szenátori körzetben megnyerik a választásokat. Az RMDSZ-ben fel sem merült, hogy az alternatív választási küszöbre alapozzon. Minden erővel azon fogunk dolgozni, hogy az öt százalékot érjük el" - jelentette ki Kovács Péter.